Július 24-én nyilvánosságra hozták az idei felvételi ponthatárait. Egyes tanári szakokon megdöbbentően magas ponthatárok születtek. Elmagyarázzuk, mi lehet az oka ennek.
Milyen alkalmassági vizsgán kell átmenniük azoknak, akik tanárképzésre jelentkeznek? Itt van az összes infó.
Az idén 3548-an jelentkeztek osztatlan tanári szakra - megnéztük, milyenek voltak a ponthatárok 2013-ban öt népszerű szakpáron.
Újabb változás előtt áll a tanárképzés a 2013/14-es tanévben. A szakemberek jelentős része szerint a bolognai típusú képzés megbukott ezen a területen. Meggyőződésük, hogy jobb lett volna a 2008-tól alapképzésre és mesterképzésre bontott egyetemi tanulmányi rendszerből eleve kivonni a pedagógusokat, ahogyan az orvos- és jogászjelöltek is maradtak a régi rendszerben. Jövőre ismét osztatlan tanárképzésre jelentkezhetnek az érettségizettek.
A tanárképzés visszaáll az egyciklusú, osztatlan kétszakos rendszerre, és megduplázódik a gyakorlati képzési idő jövő...
Az egyciklusú képzés visszaállításával együtt teljesen megújítja a tanárképzését a Debreceni Egyetem (DE), amelynek...
Vizsgálni kell a tanári szakokra jelentkezők szakmai rátermettségét, alkalmasságát a pedagógusképzés felvételi...
Felmenő rendszerben szétválasztanák az általános és a középiskolai tanárok képzését 2013 őszétől, hangsúlyosabb...
Alkalmassági vizsga bevezetését tervezik a tanári szakokon az Egyesült Államokban.
Tizenöt százalékkal kevesebben jelentkeztek idén tanári szakokra Nagy-Britanniában, mint egy évvel korábban.
Átalakulna a tankönyvek eddigi finanszírozási rendje az ingyenes, tartós tankönyvek bevezetésével az új közoktatási törvény koncepciója szerint. A javaslat tartalmazza azt is, hogy a hétéves kort elért, gyógypedagógiai ellátásra nem szoruló, de iskolai tanulásra nem képes diákoknak fejlesztő pedagógiai osztályt kell szervezni, és a pedagógusképzésre jelentkezők pálya iránti elkötelezettségét is vizsgálnák.
Alapjaiban alakítaná át a pedagógusképzés jelenlegi rendszerét az oktatási államtitkárság a Magyar Nemzet birtokába került szakmai tervezet szerint.
Évről évre nő a lakhatási krízis az egyetemeken: elöregedett kollégiumok, kihasználatlan szobák és emelkedő albérletárak nehezítik a hallgatók helyzetét. A minőségből és a privátszférából egyre kevesebben hajlandók engedni, sokan inkább drága albérletbe költöznek, hogy elkerüljék a zsúfolt, gyakran lepusztult kollégiumi szobákat.
